A gyermeki jogokról

Az ENSZ Közgyűlése által 1989. november 20.-án elfogadott Gyermekjogi Egyezményt a magyar országgyűlés is a magyar jogrend részévé tette. A gyermeki jogok a gyerekszegénység, a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció csökkentésében jelentős szerepet játszanak, amennyiben az egyezményt aláíró államok az abban foglaltakat teljesítik.

 

A kormányok 5 évente számolnak be az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a gyermeki jogok érvényesüléséről, emellett a civil szervezetek is készíthetnek un. alternatív, vagy árnyékjelentést. A Bizottság tagjai a jelentések megismerését követően személyes konzultációt folytatnak mind a kormányzati, mind a civil képviselőkkel, majd megfogalmazzák ajánlásaikat. A gyermekjogi egyezmény minden 0-18 éves gyerekre vonatkozik. Bár az egyezmény nem tartalmaz külön fejezetet a 0-6 éves gyerekek jogairól, a kisgyerekek védelemére különös figyelmet kell fordítaniuk a részes államoknak.

Az egyezmény szemlélete alapján 

• a gyerekeknek vannak jogai
• a gyerekeknek van saját érdeklődésük, szükségleteik, fenntartásuk bizonyos dolgokkal szemben és kapacitásuk, erőforrásuk
• a gyerekek önálló emberek, saját ideákkal és elképzelésekkel
• a gyerekek álláspontja, tapasztalata, és jövőképe gyakran különbözik a felnőttekétől
• a gyerekek a közösség, a társadalom aktív tagjai, akik alakítják környezetüket
• a gyerekek nem csak passzív tárgyak, vagy áldozatok
• a gyerekkorról alkotott nézetek és modellek nagyon eltérőek lehetnek a világ különböző részein
• nem feltételezhetjük, hogy a gyerekek automatikusan részesülnek a családjuknak, vagy a közösségnek jutó előnyökből, életkörülmény javulásból.

(J. Theis: Tools for Child Rights Programming: A training Manual, 2002, adaptáció) 

Kisgyermekkori jogok 

Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által kiadott 7. számú állásfoglalás, kifejezetten a kisgyermekkori jogokkal foglalkozik. Az állásfoglalás kifejti, hogy az egészen kicsi gyerekeknek is vannak jogai, számtalan jogszabály vonatkozik rájuk, és ezeket be kell tartani. Mivel a koragyermekkor – 0-7 évesek értendők ide – nagyon gyorsan fejlődnek és növekednek, számos speciális szükségletük van.

A kisgyerekek nagyon eltérő érdeklődésűek, temperamentumúak, mást tapasztalnak növekedésük során, és sokféle kihívásnak vannak kitéve, amelyek mind jelentős lehetőséget adnak a jogok gyakorlására.

A gyerekek joga az élethez, túléléshez és fejlődéshez, a diszkrimináció mentességhez, véleményének és érzéseinek tiszteletben tartásához nem életkortól függenek, de az életkornak megfelelően kell ezeket kezelni és választ adni rájuk. A szülőknek meghatározó szerepe van, ezért minden segítséget meg kell nekik adni, hogy megfelelően gondozhassák és nevelhessék gyerekeiket.

Ha a szülők, szakemberek nem ismerik a gyerekek fejlődési szükségleteit, nem elégítik ki megfelelő módon a gyorsan változó igényeket, és a rendkívül erőteljes változásból adódó feltételeket, a gyerekek lemaradhatnak a fejlődésben. 

A gyermekjogi megközelítés előnyei 

Hosszú távú célkitűzés, amelynek keretében azonos szakmai sztenderdekkel lehet dolgozni, és mérni az eredményességet.
Világosan kijelöli a kereteket a célok és szabályozás tekintetében, amelyek egyeznek a nemzetközi jogi szabályozással, és a kormányok, civilek, szakemberek egyaránt elfogadják.
Meghatározza a kormányzati, és mások – önkormányzatok, szolgáltatók, civilek, privát szektor, közösségek, egyének - kötelezettségeit, és a számonkérhetőség feltételeit. 

A Gyermekjogi egyezmény eredeti, angol nyelvű szövegét itt töltheti le!

További információk: www.unicef.hu; www.unicef.org