Minden hosszabb távú megtakarítás tekinthető nyugdíj megtakarításnak, még ha nem is feltétlenül egy szokásos vagy konzervatív megoldásnak: a kriptovalutákba fektetéstől az AirBnB-n és a hagyományos lakáskiadáson olyan LEGO készletek vásárlásáig, amelyek egykor majd nagyon sokat fognak érni. Az alábbi cikkben azt a három nyugdíj előtakarékossági formát hasonlítjuk össze, amelyet a 2014-es személyi jövedelemadó törvény nyugdíj előtakarékosságnak nevez meg és ezeket államilag (adókedvezménnyel) támogatja. Elöljáróban megjegyezzük, hogy egy egy órás, ingyenes konzultáció egy független (!) nyugdíj előtakarékosságban jártas szakértővel valószínűleg többet nyújt, mint több tucat cikk végigböngészése. De már egy-egy cikk elolvasása, mint ez is, megadhatja az alapokat ebben a témában.
Az adókedvezmény
Felmerülhet a kérdés, hogy valójában miért is jár adókedvezmény piaci alapon működő, biztosítócégek által nyújtott szolgáltatásokra. A válasz viszonylag egyszerű: azért, mert az állami döntéshozók abszolút tudatában vannak annak, hogy az állami nyugdíj nem lesz elégséges a jövőben, ezért igyekeznek támogatni az állampolgárok magán nyugdíj előtakarékosságait. Annak ellenére, hogy az állam támogatja a különböző lehetőségeket, ezekre nincs más ráhatása, így nem történhet meg az, ami a magánnyugdíjpénztárral történt 2012-ben.
Az adókedvezmény 20%-os, tehát a megtakarított pénzünk 20%-át igényelhetjük vissza a már befizetett személyi jövedelemadónkból. A visszatérített adó a befektetésünk része lesz és ez is ugyanúgy hozamot termel, mint a többi befizetett összeg.
A három grácia
Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) és a nyugdíjbiztosítás a három választható nyugdíj előtakarékosság, amelyekkel igénybe vehetjük az állami adókedvezményt. (tovább…)